Kicsit eltértem a poilitkai életről, és egyből alábhagyott az olvasottság. A kemény mag azonban kitartóan olvassa soraimat, lesi a fotóimat. Köszönet érte nékik.
Mint korábban már megemlékeztem róla, nagy nehezen találtunk egy olyan helyet, ahol rendes eszpresszó kávét tudunk inni. Persze van a helynek némi szépséghibája, leginkább, hogy nincs hol leülni, leszámítva a szomszéd üzlet lépcsőjét, de a kávé nagyon finom, a kiszolgálás nagyon kedves, azonban mégsem az igazi.
Jártunkban keltünkben belefutottunk viszont egy olyan kedves kis kávézó-klubba, ami gondolatom szerint Magyarország bármelyik városában is megállná a helyét. Kedves kis fiatalos, amolyan kultikus hely. Kétszer sikerült már arra járnunk, de csak egyszer betérni, illetve egyszer fogyasztani, mert a reggeli órákban még nincs nyitva, csak az udvar. Oda be lehetett menni. Fényképezni, leülni...
És mivel a hely tetszett, délután visszatérni.
Jöjjenek akkor a képek, melyeket itt készítettem.
Elébb az utcáról:
Aztán az udvari képek is következhetnek:
 |
| Épület bejárata |
 |
| 'Előkert' |
A fentiek még akkor készültek, amikor még nem volt nyitva. Később visszatértünk, éppen egy esti filmvetítéshez készülődtek. A bejárat előtt pedig egy kiszáradt, össze vissza csonkolt fatörzset állítottak be a járdába, a fatörzs pirosra volt festve, és piros textilt varrt rá egy hölgy.
Ennek a textil varrásnak az üzenetét sajnos nem sikerült megfejtenünk.
És akkor néhány kép a belső miliőről:
És pár részlet a hangulat kedvéért:
 |
| Kertészkedj, ne háborúzz! |
 |
 |
| Ez a kép Zsolt kollégának készült! |
 |
| Ez szerintem tele lesz szerelmesek lakatjával |
És akkor a kávé és a kapucsinó, amit szervíroztak, valamint a jól megkávézott felhasználó:
 | |
| A boldog, és felfrissült kávéfogyasztó |
Nos akkor az olvasás utáni kávét mindenkinek az egészségére kívánom, és akkor ahogy ígérni szoktam,
Folyt köv...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése