Kedves Olvasóim!
Mikor a mai posztban szereplő dologgal először találkoztam, azt gondoltam aznap valami másféle teát kaptam. De aztán máskor is is figyelmes lettem rá, és fotóztam is, és most már minden kétséget kizárólag megállapítottam, hogy igen kérem itt a kicsi csibéket befestve, színesen árusítják. Hogy ennek van-e valamilyen kulturális, vallási oka, azt kétlem.
Sokkal inkább egy komoly marketing eszközről van szó. Mert ugye sima, hagyományos sárga kiscsibét a legegyszerűbb keltetőházban is lehet keltetni, bármelyik kotlós tud ilyet kotlani. Eddig nincs is különbség. A csavar innen jön a képbe, mert valami festékkel mindenféle vegyes színűvé varázsolják a kis jószágokat. Az egésznek a gyakorlati haszna természetesen nagyon erősen tart a nullához, hiszen a kiscsibék növekedés közben tudtommal levetik ezt a tollazatot, és felöltik a hagyományos jérce színt. No ekkor mesélje el valaki, hogy ez volt a lila, az meg a zöld.
Az egész szerintem arra jó, hogy a gyerekek szívét egyszerűen meglágyítsák, és akkor már csak kis hiszti, és a szülő nyúlhat is a zsebébe.
Nem egy, nem kettő hisztis kisgyereket láttam az ilyen árusoktól elráncigálni szülője által. De mégis elfogy, és a piac vad törvényei itt is működnek. Szóval ameddig van kereslet a színes kiscsibére, addig festik a jószágokat...
Kíváncsi lennék otthon milyen sikere lenne, és hogy az állatvédők miként tudnának aludni azzal a tudattal, hogy színezik a kiscsibéket...
Péntek hajnalig még folyt. köv. (het)
